Községünk története

Dáka

Pápától délnyugatra, Kéttornyúlak és Nagyalásony közt fekvő település. Az itt előkerült régészeti leletek tanúsága szerint Dáka és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. A települést az oklevelek 1320-ban említették először, akkor még Dalka néven.
          Dáka a 14. században a Hathalmy család, a 17. században pedig a Bottka család birtoka volt. A település a török hódoltság alatt elpusztult, de később újjáépült. Az 1700-as évektől birtokosai a Nádasdy és a Festetics család voltak.  Dáka a 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
          Dákától délnyugatra feküdt egykor az Árpád-kori település, Podár.

A település leghíresebb lakója Batthyány Ilona grófnő volt. Az 1849. október 6-án vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye, Zichy Antónia és családja 1858-ban költözött a Veszprém megyei Dáka községben található kastélyba. Az özvegy halála után fia, Elemér örökölte a dákai kastélyt és birtokot, majd tőle vásárolta meg nővére, gróf Batthyány Ilona 1916-ban.
          Gróf Batthyány Ilona két rosszul sikerült házassága, gyermekének elvesztése, életének sok megpróbáltatása miatt a szegények felé fordult. Támogatta cselédeit, alkalmazottait, jótékonysági egyesületek munkájában vett részt. Cinkotán kórházat létesített, új épületet építtetett az egyesület által fenntartott árvaháznak. Dákán is nagyon népszerű volt, sokat sétált a faluban, jelen volt a falusi rendezvényeken, mulatságokon. Az első világháborúban részt vett dákai katonáknak öt-öt hold földet adományozott, majd kisebb földosztást hajtott végre a falubeli lakosság körében. Végrendeletében a kastélyt árva leánygyermekek otthonának szánta. Tervei szerint 120-150, teljesen vagyontalan, 3-14 éves leánygyermek kapott volna elhelyezést a kastélyban. "A gyermekotthon elnevezés felejthetetlen jó édesanyám emlékére Batthyány Ilona grófnő - Antónia Gyermekotthona legyen”. A grófnő álma azonban nem valósult meg. A végrendeletet rokonai megtámadták, a per évtizedekig folyt. A kastélyt végül Veszprém vármegye vette meg, és 1942. november 17-én írták át a megye nevére.

 1949-ben szociális otthon létesült a kastélyban, és az országban harmadikként nyitotta meg kapuit 110 fővel, mint vegyes profilú szociális otthon. Jelenleg az épületben a Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye működik.